László, V., Habsburg (Utószülött) (Komárom, Komárom vm., 1440. febr. 22.-Prága, Cseho., 1457. nov. 23.): magyar (ur. 1453-57) és cseh király (ur. 1453-57), osztrák herceg (ur. 1440-57). - Habsburg Albert m. kir. (ur. 1437-39) és Luxemburgi Erzsébet fia, Zsigmond m. kir. (ur. 1387-1437) unokája. Apja halála után született, anyja hiába raboltatta el a →Magyar Szent Koronát, a szabad királyválasztó rendek 1440. III. 8: Krakkóban III. (Jagelló) Ulászló lengy. kir-t (ur. 1434-44) választották meg m. kir-nak (I. Ulászló néven ur. 1440-44; II. m-lengy. perszonálunió). Erzsébet kirné fia gyámságát IV. 10: Au. kormányával együtt VI. Albert osztr. hg-re (ur. 1424-63) bízta. V.15: Szécsi Dénes bíb., esztergomi érs. a lopott Sztkoronával Székesfehérvárt kir-lyá koronázta. Örökletes jogát sem Mo-on, sem Cseho-ban nem ismerték el, ami VI. közepén polgárháborúhoz vezetett, a rendek VI. 29: érvénytelenítették ~ megkoronázását. XI. 22: Bécsújhelyt Erzsébet szöv-et kötött III. Frigyes ném. kir-lyal (ur. 1440-93), és felügyeletére bízta ~t. 1442. XII. 13: a →győri békében Erzsébet elismerte I. Ulászlót kir-nak, de ~ trónigényét fönntartotta. 1444. XI. 10: a →várnai csatavesztés és I. Ulászló kir. eltűnése után 1445. V. 7: a →pesti országgyűlésen elhatározták, ha I. Ulászló V. 30-ig nem tér haza, ~t ismerik el kir-nak, ha III. Frigyes szabadon engedi s a Sztkoronát is visszaadja, ellenkező esetben új kir-t választanak. III. Frigyes minden föltételt visszautasított, az 1444-46-i interregnum után 1446-53: Hunyadi János kormányzósága következett. Cillei Ulrik és a cseh Rozmberk Ulrik Bécsújhelyt megostromolva III. Frigyesnél elérték ~ szabadon bocsátását. Ettől kezdve ~ Cillei befolyása alá került, aki elidegenítette őt a Hunyadiaktól. Miután Hunyadi János 1453. I. elején lemondott a kormányzóságról, az →országnagyok Bécsben megállapodtak, I. 29: ~ a pozsonyi ogy-en esküt tett az orsz. szabadságának megvédésére s közkegyelmet hirdetett. Miután elfogadta a →prágai kompaktákat, 1453. X. 28: Prágában cseh kir-lyá koronázták, ezután nagyrészt Prágában időzött, a hatalmat főúri csoportok gyakorolták. M. kir-ként keveset tett a tör. veszély elhárításáért. Hunyadi János a nándorfehérvári diadal után 1456. VIII. 11: pestisben meghalt, ~ IX: Cillei Ulrikot nevezte ki orsz. főkapitánnyá, akit XI. 9: Nándorfehérvárt Hunyadi László hívei fölkoncoltak. ~ XII: Temesvárt megesküdött arra, hogy nem bosszulja meg halálát. Ennek ellenére 1457. III. 14: Budán elfogatta Hunyadi Lászlót, Mátyást és híveik közül több országnagyot. III. 16: Budán lefejeztette Hunyadi Lászlót. A kir. és a Hunyadi-párt hívei között IV-IX: polgárháború dúlt. VI. elején ~ Bécsbe, majd Prágába „menekült” a fölháborodás elől. Fogolyként magával vitte Hunyadi Mátyást. - Menyasszonya, Capet Margit fr. hgnő, VII. (Győztes) Károly fr. kir. (ur. 1422-61) lánya fogadására készült, amikor váratlanul meghalt, vsz. méregtől v. bubópestistől. A prágai Szt Vitus-szegyh-ban temették el. 88

Századok 1904:181. (Bleyer Jakab: M. vonatkozású bejegyzések egy brüsszeli kódexben); 1910:554. (Áldásy Antal: A m. ogy. követsége ~hoz 1452. X. havában) - MÉL II:35. - Hamann 1990:236. - Végh 1990:80. - Királyok kv-e 1997:76.